Előző utazásunk szervezése - mint ahogy az idei is - elég sok bonyodalommal (értsd: munkával) járt. Előszőr is a jelentkezők összegyűjtése. Minden lehetséges internetes fórumon meghirdettem az utat, felhívtam családom, barátaim, volt évfolyamtársaim, tanítványaim, munkatársaim figyelmét, és vártam. Felhívásom pl. az interneten több ezer emberhez jutottak el. Ennek ellenére is csak lassan folyt a jelentkezés. Azért három hónap alatt összejött a társaság. Pécstől, Szegedtől Budapesten át Nyíregyházáig, mindenhonnan voltak jelentkezők.
A következő nehézség az időpontból adódott. Az egyiknek június második fele lett volna megfelő, a másiknak augusztus eleje. Mivel próbáltam a kéréseknek eleget tenni, rájöttem, ez szinte lehetetlen. A meghirdetett időpontot így is módosítottam a többségi akaratnak megfelelően. Erre viszont a szállásról kaptam a jelzést, ekkora létszámra nincs helyük a kért időpontban. Ekkor döntöttem úgy, hogy egy teljesen más időpontban, szeptember elején utazunk. A szállás szempontjából megfelelő volt, de a résztvevőim egyharmada lemondta az utat, mondván nekik nem felel meg.
Nos, akkor újra rászervezés, megint gyűjthettem a jelentkezőket. Végre nagy nehezen újfent meglett a létszám.
Hogy mindezen közben én mennyit törtem a fejem, mennyit idegeskedtem, képzelhetitek. Emailek, telefonok garmadája, magyarázkodás, győzködés, és a gondolat, hogy még sehol sem tartunk.
Aztán ahogy összejött a csapat, intézhettem a repülőjegyet. Átutalások a társaktól, a késedelmesek nyaggatása, emailezgetés oda-vissza, közben a légitársaságot is figyelnem kellett nem változtak-e az árak. Megcsináltam a szállásunk szobabeosztását, figyelve, hogy aki saját fürdős szobát kért, azt is kapjon, törődni az egyedülállókkal, elküldeni mindenkinek az ajánlott felszerelés listáját. Sok tennivaló és idegeskedés.
Végül ez ismegvolt, átutaltam a Wizzair-nek az összeget. Magam is meglepődtem, majd egymilliót hagytunk náluk.
És eljött az örömteli készülődés ideje. Vásároltunk (élelmiszerek), becsomagoltunk, és irány a reptér. Odaérve ismerkedés - volt aki az ország másik végéből jött - lejelentkeztünk a megfelelő pultnál, és személyi ellenőrzés után be a tranzit-váróba. Már csak a repülőnkre vártunk, hogy fogadhasson bennünket Róma.
